Pedellus Könyvek

Legyen játék a tanulás!

=

Kezdőlap > Mérés, értékelés

Mérés, értékelés

Minden pedagógus szükségszerűen értékel és mér. Mindkét tevékenység szorosan kapcsolódik a tanítási-tanulási folyamathoz, de nem lehet őket egymás szinonimájaként kezelni. A mérés során információkat gyűjtünk. Ezek azonban önmagukban keveset árulnak el a tanulókról, csak más tényekkel, információkkal, mérési eredményekkel összevetve igazán informatívak. Ha a mérési eredményeinket, a tanuló mért teljesítményét összevetjük más adatokkal, gyakran egy előre kitűzött szinttel, elvárással, céllal, akkor beszélhetünk értékelésről. Célja, hogy további tanulásra, tanulási korrekcióra ösztönözze a tanulókat, illetve tájékoztatást adjon a pedagógusnak tanítványa tudásáról, annak minőségéről. Gyakorlott tanár pusztán megfigyeléssel jó helyzetképet tud adni arról, tanítványai hol tartanak a tudás megszerzésében. Elengedhetetlen azonban az objektív értékeléshez, hogy megbízható feladatlapokkal rendelkezzünk. Kiadványaink a tanulók ismeret- és képesség-jellegű tudásának felméréséhez, illetve teljesítményének megállapításához, értékeléséhez nyújtanak szakszerű segítséget.

Minden pedagógus szükségszerűen értékel és mér. Mindkét tevékenység szorosan kapcsolódik a tanítási-tanulási folyamathoz, de nem lehet őket egymás szinonimájaként kezelni. A mérés során információkat gyűjtünk. Ezek azonban önmagukban keveset árulnak el a tanulókról, csak más tényekkel, információkkal, mérési eredményekkel összevetve igazán informatívak. Ha a mérési eredményeinket, a tanuló mért teljesítményét összevetjük más adatokkal, gyakran egy előre kitűzött szinttel, elvárással, céllal, akkor beszélhetünk értékelésről. Célja, hogy további tanulásra, tanulási korrekcióra ösztönözze a tanulókat, illetve tájékoztatást adjon a pedagógusnak tanítványa tudásáról, annak minőségéről. Gyakorlott tanár pusztán megfigyeléssel jó helyzetképet tud adni arról, tanítványai hol tartanak a tudás megszerzésében. Elengedhetetlen azonban az objektív értékeléshez, hogy megbízható feladatlapokkal rendelkezzünk. Kiadványaink a tanulók ismeret- és képesség-jellegű tudásának felméréséhez, illetve teljesítményének megállapításához, értékeléséhez nyújtanak szakszerű segítséget.

Képességmérés óvodás korban

Az óvodában is mérni kell. Azt, hogy hol tart a gyermek azoknak a készségeknek és képességeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás épül. Ezek a funkciók nem egyik napról a másikra fejlődnek ki. Iskolába lépéskor akár többévnyi fejlettségbeli különbség is jelentkezhet a gyermekek között. A hátránnyal, részképesség-kieséssel küzdők lemaradását az iskola alig vagy csak nehezen tudja pótolni. Ezért az óvodai nevelésnek minden lehetséges eszközzel és módszerrel támogatnia kell az iskolakezdés sikerességét. Többek között olyan rendszeresen ismételt mérésekkel, amelyek eredményei alapján az óvodapedagógus nagy pontossággal állapíthatja meg a hiányosságokat, és nagyobb figyelmet fordíthat az érintett területek fejlesztésére.

Iskolakészültség

Az iskolakészültség komplex fogalom, a gyermek azon képességeinek és készségeinek optimális fejlettségét jelöli, amelyek alkalmassá teszik őt arra, hogy iskolába bocsátható legyen. Annak eldöntése, hogy a nagycsoportos alkalmas-e arra, hogy új, szabályoktól átitatott környezetbe kerüljön és pontos időbeosztás szerint ott feladatokat végezzen, az óvodapedagógusok kompetenciájába tartozik. Hiszen ők azok, akik 3-4 évet is együtt töltenek a gyermekkel, a szülőkön kívül talán a legjobban ismerik személyiségét, képességeit. A felelősség súlya óriási, hiszen korán, éretlenül vagy a kellő fejlettség ellenére későn kezdeni az iskolát egyaránt nagy hátrányt jelent a gyermek számára, amely több év elteltével is csak nehezen pótolható.

Felvételire készülök

Az általános iskolába járó tanulók első komoly erőpróbája a középiskolai felvételi. Ez egy központi írásbeli vizsga, amelyet külön-külön szerveznek meg a hat, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumba, valamint a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkezőknek. A tanulóknak matematikából és magyar nyelvből kell feladatlapokat megoldaniuk, ekkor kell először szembenézniük azzal a kérdéssel, hogy mennyit ér a megszerzett tudásuk. Természetesen erre a vizsgára fel kell készülni, hiszen alapvetően befolyásolja a továbbtanulási esélyeket, lehetőségeket.

Tantárgyi felmérők

A szummatív értékelés egyik jellegzetes formája a témazáró dolgozat. Segíti a pedagógusokat abban, hogy ellenőrizzék a tanulók felkészültségét, felmérjék a kitűzött célok megvalósulását, hatékonyan tervezzék meg a fejezet tanításával kapcsolatos – bár az adott tanulócsoportot már nem érintő – esetleges korrekciókat. A kérdések, feladatok összeállítása azonban sok időt, energiát vehet igénybe, ráadásul a „házilag” szerkesztett feladatlapok sokszorosítása pénzbe is kerülhet. Ezért ajánljuk figyelmükbe a tankönyvszerzőink által összeállított füzeteket, amelyek szakmailag megbízható, változatos feladatsorokat kínálnak a tanulói teljesítmények megállapításához.

Készség- és képességmérés

Az általános iskolák a 2012–2013-as tanévtől szabadon dönthetnek arról, hogy megszervezik-e negyedikes tanulóik készség- és képességmérését, amely az olvasás, írás, számolás és gondolkodás (rendszerező és kombinatív képesség) vizsgálatára terjed ki. A mérés eredményei fontos információkat szolgáltatnak a gyermekekről, mivel megmutatják, hogy a korosztályukra jellemző szinthez képest hol tartanak a fejlődésben. A pedagógusok ezekre a mérési adatokra építve tudják kidolgozni a csoportos vagy egyéni fejlesztés új irányait, módszereit, amelyekkel a teljesítmény és az eredményesség növelhető. Kiadványaink ezekre a készség- és képességmérésekre készítenek fel.

Kompetenciamérés

Sokat hangoztatott tény, hogy napjaink iskolásainak nem ismeret jellegű tudásra van szükségük, hanem sokkal inkább képesség jellegűre. Valójában ismeret nélkül nem létezhet készség és képesség, illetve önmagában az adatok, tények halmaza sem jelent versenyképes tudást, ha azt készségeink és képességeink segítségével nem tudjuk hatékony cselekvéssé alakítani. Ezt az átalakító képességet nevezzük kompetenciának. Ezért a pedagógusok egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulók kompetenciáit fejlesszék, egyéni fejlődésüket nyomon kövessék, felkészültségüket ellenőrizzék. Ez utóbbi célt szolgálják az évente ismétlődő országos mérések is, amelyekben a 6., 8. és 10. évfolyam tanulóinak kötelező részt venni. Kiadványaink ezekre a kompetenciamérésekre készítenek fel.

Érettségire készülök…

Az érettségi mind a pedagógusok, mind a tanulók életében fontos állomás. Előbbiek felkészítő munkájuk eredményességéről bizonyosodhatnak meg, az utóbbiak életében pedig ezek az első komolyabb vizsgák, amelyek későbbi esélyeiket és lehetőségeiket is behatárolják. A kétszintű érettségi rendszer ma már több mint tízéves múltra tekinthet vissza; nemcsak a középiskolai tanulmányokat zárja le, de a felvételi vizsgák szerepét is betölti. Ezért a középiskolák és a pedagógusok szerepe jelentősen megnövekedett a továbbtanulásban. Kiadványainkkal a felkészítő munkát és a felkészülést egyaránt segíteni szeretnénk, hogy minél több pedagógus és tanuló érezhesse azt a vizsgák perceiben, hogy a kemény munkának volt (és van) értelme.

Általános műveltség

A tényszerű tudás (például ha valaki meg tudja mondani, hogy mikor írta Petőfi a János vitézt) része az általános műveltségnek, de nem azonos vele. Az ilyen típusú kérdések megválaszolásához csupán jó emlékezetre van szükség. Ugyanakkor nagyon hasznos tudás lehet, ha meg akarunk nyerni egy kvízversenyt. A művelt embert a tények, adatok mellett jól funkcionáló képességek és készségek is jellemzik, amelyek a példaként említett mű esetében annak elolvasását, értelmezését, a vele való viszony kialakítását is magukban foglalják. Abban segítenek, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő világot. Ezért könyveink sem pusztán tényeket, adatokat kérnek számon, hanem készségeket és képességeket is fejlesztenek.

title×

text

okmégse

title×

text

ok